lbyf.lilypie.com/TikiBlogger.php/53Pt

2010. november 16., kedd

Szombat esti láz

Nem is igazán este volt az, bár úgy elröpült az idő, hogy észrevétlenül fél nyolc lett.
Szombat délutánra ugyanis meghívást kaptam Limarától. Egy számomra szinte teljesen ismeretlen társaságba invitált engem, ú.n. "Csajos klubba". Nagyon jól esett a gesztus, és talán ő nem is tudja, milyen nagyra értékelem.
Barátokról, kávézós barátnőkről nem véletlenül nem írtam eddig. Sajnos úgy alakultak az eddig barátságaim, hogy az akkor jókedvű, röhögcsélős két vagy akár több fős társaság mindig szétszéledt. Ez történt a középiskolában is, az egyetemen is. És én mindig ott maradtam egyedül. Sokszor csalódtam sokmindenkiben. Sajnos a mai napig, majd' 30 éves fejjel nincs egy olyan barátom, akinek bármikor bármit elmondhatnék. Pedig mostanában igazán nagy szükségem lenne rá. Évek óta a férjem a legjobb barátom. Ami jó is meg nem is.
Úgyhogy mérhetetlen felszabadulás töltött el, amikor egy kedves, vidám társaságba csöppentem. Csupa egyszerű (a világ legjobb értelmében mondva) asszony összeül, és kikapcsolódik a szürke hétköznapok után. A városban zajló vagy inkább nem zajló társadalmi életet kívánja pótolni ez a szombati "teadélután". Szerencsére a férjem is érzi, hogy szükségem van néha ilyen alkalmakra, hiszen a 3 éves Gyes alatt nem sok ember nyitotta rám az ajtót... :(
Sokszor voltak álmatlan éjszakáim a helyzet miatt. Átgondoltam a kapcsolataimat. Kerestem a hibákat, amiket elvéthettem, amiért elmaradtak azok, akikben bíztam, és akikről azt feltételeztem, hogy legalább egy kicsit számítok nekik. Mindig azt érzem, hogy a számomra barátságnak vélt kapcsolatban én mindig őszinte voltam, valahogy mégis hirtelen végeszakadt.
A középiskolába 8 évig jártunk együtt, a társaság nagy része most is tartja a kapcsolatot. A nyári kirándulásokból, bulikból, érettségi után pedig a hétvégi dumálásokból, majd esküvőkből én mindig kimaradtam. Az egyetemi szobatársam, barátnőm pedig egyszercsak fogta magát, és elment dolgozni egy világjáró hajóra. Ajándékot még hozott, de valami akkor megváltozott. Azóta talán nem is találkoztunk. Egy-két e-mailemre még válaszolt, később az is elmaradt. Hol rontottam el?
Na de a lázról kezdtem írni. Valóban izgultam, mielőtt elindultam itthonról. De egy olyan közvetlen és vidám társaságba csöppentem, hogy ez azonnal el is múlt. 3-an voltunk olyanok, akik először veszünk részt ezen, de meggyőződésem, hogy én vagyok az, aki a legjobban várja a következő alkalmat! Na és persze nem megy az ember ilyen helyre üres kézzel, így következzen egy kis gasztronómia. 

A pudingos muffin receptje: 
tészta:
2 tojás
15 dkg vaj/margarin
15 dkg cukor
1 cs. vaníliás cukor
2 kis pohár natúr joghurt
25 dkg liszt
1 cs. sütőpor
töltelék:
1 cs. főzés nélküli pudingpor
2 dl (!) tej

Mindig is tartottam a töltelékes muffinoktól, hiszen ennek a sütinek az egyszerűség a lényege. Ezzel a pudingos variációval egyszerűen megoldható. Nekem ebből az adagból 22 db kicsit laposabb muffin sikerült, de volt már, hogy betöltöttem a 12-be. Szóval a lényeg az, hogy a tésztából egy evőkanállal a formákba merek, rá egy teáskanálnyi puding, rá pedig egy újabb adag tészta. A tészta kellően lágy, így sülés közben körbeveszi a pudingot. Ennyi a titok.
Úgy tűnt, a csajok körében is sikeres volt. Köszönet érte a szomszédasszonyomnak, Nikinek, akitől már több finomság receptjét kaptam.


2010. november 4., csütörtök

Tejszínes rakott krumpli

Az előző nem túl kellemes témájú bejegyzések után most egy kicsit visszatérek a gasztronómiához. Leírom nektek, mit főztem tegnap.
Szeretek főzni, de bevallom, néha eltévelyedek az alapok, fixek irányába is egy gyorsan összedobható kaja reményében. Így jártam egyszer korábban a Görög rakott burgonya elnevezésű termékkel kapcsolatban is. Aztán persze - mint legtöbbször - rájöttem, hogy ettől semmivel se lettem kész hamarabb. Ugyanezt el tudom én készíteni ízfokozók és tartósítószerek nélkül is...
Úgyhogy következik az én verzióm. Sajnos fényképet elfelejtettem készíteni, és mire eszembe jutott, már nemigen volt a tálban :) Talán legközelebb.
Fél kiló darált húst megpirítottam egy kis fej hagymán, majd befűszereztem fokhagymával, egy kevés őrölt köménnyel, kakukkfűvel, bazsalikommal, majorannával, sóval, borssal. Majd fedő alatt tovább puhítottam. Ezalatt meghámoztam a krumplikat, majd vékony karikákra szeltem. Ez azért fontos, mert nyersen kerül a sütőbe, így kevés ideje lesz megfőni. Amikor elég puha a hús, hozzáadtam a krumplikat, felöntöttem fél liter főzőtejszínnel és egy kicsit összerottyantottam. Kivajazott lapos jénaiba öntöttem, megszórtam reszelt sajttal és beraktam az előmelegített sütőbe 200 fokra. 25 perc alatt készre sült.
Viszonylag gyorsan elkészül, és nekünk nagyon ízlett. Amíg ez készült, megfőtt a borsóleves is.