2011. december 26., hétfő

Karácsony

Minden évben már novemberben elkezdődik a tervezgetés, majd egymásra mutogatás, megsértődés, számolgatás, hogy kinél hányszor voltunk Szenteste. Igazság szerint ez már egy pár éve elég kellemetlen számunkra. Úgyhogy idén egy kemény döntést hoztunk: Itthon maradunk Szenteste! Kicsi családunk együtt ünnepel. A nagyszülőkhöz pedig elmegyünk a másik két napon.
Igen ám, de még sosem főztem vacsorát Karácsonyra. A hallal annyira nem vagyunk barátságban, úgyhogy azt most ki is hagytuk. Két felnőttre és két gyerekre pedig nem kell akkora adagokat számolni, úgyhogy egyféle vacsora volt: Aszalt szilvával és sajttal töltött pulykamell szezámos bundában kirántva. 
A bevásárlást sikerült elintéznem, a takarítással viszont nagyon nem haladtam. A munka és a gyerekek kivették minden erőmet, energiámat. A férjem itthon volt 23-án és 24-én, így együtt próbáltuk kicsit gatyába rázni a lakást. Többé-kevésbé sikerült is. 
Még 24-én is készültem a másnapra szánt ajándékokkal, a főzéshez szinte az utolsó pillanatban kezdtem neki. Még jó, hogy az apjukkal meg egymással is el tudnak játszani a lányok, így elkészültem - talán - időre. A pulykamell egy részéből csináltam egy kis ragulevest is - a lányok azt szeretik. Nincs mese, azt kell enni, amit szeretünk. Szenteste tiszteletére csinosba öltöztünk, úgy ültünk asztalhoz.
A Jézuska vacsora alatt tette a fa alá az ajándékokat. A nagyobbik lányom alig hagyta, hogy befejezzük a vacsorát. "Ne szedjél már többet!" "Menjünk már be!" stb. kiáltásokkal adott hangot türelmetlenségének. Úgyhogy besiettünk a szobába meglesni a fát. Volt néhány ajándék már alatta. A trambulin nagyon tetszett mindkettőjüknek. Gyanítom, hasznos ajándék lesz a feles energia levezetéséhez. :) A téli idő miatt kevesebbet szaladgál - de ezzel szerintem minden gyerek így van. A gyerekszoba kb 1/3-át elfoglalja, de szerintem megérte.
A Szenteste szerves része nálunk vagy 15 éve a Luca macskája alias "Sárkányos kalács". Legalábbis gyerekkorában azt hiszem, öcsém nevezte el így. Ezt nekem is meg kellett csinálnom. A mazsolától nem vagyunk annyira elragadtatva, így már egy ideje szezámmagos tetővel készül...
Összességében véve jól sikerült az este. Remélem, minden évben együtt töltjük ezt az ünnepet még jó sokáig!
Kellemes Ünnepeket Mindenkinek!

2011. december 24., szombat

Boldog Karácsonyt!

Nagyon sok boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!
A képre kattintva gyönyörű hóesés kezdődik :)

2011. december 15., csütörtök

Csajos klub és ajándékok

Adós maradtam még a hétvégi beszámolóval, amikor is megajándékoztuk egymást a Csajos Klubban. Korábban írtam, hogy kihúztuk a neveket, akinek ajándékot kellett készíteni. Most már leleplezhetem, hogy miket készítettem. 
Íme:
Először Évinek találtam ki, hogy fülbevalót készítek. Akkor még nem is tudtam, milyen vadregényes útja lesz ennek... Na de mibe tegyem? Na akkor készítek neki egy ajándék dobozt is. Így lett két ajándék. A másik név Macus volt, mint kiderült, egymást ajándékoztuk meg. Akkor már neki is illik két ajándékot készítenem. Na de mit?
Keresgettem fülbevaló mintákat, és akkor találtam rá képekre, amin üvegeket horgoltak körbe szép csipkés mintával - ez lett a mécsestartó. Igaz, Macus is horgol, de tudtam, ilyen apró dolgokkal nem igazán foglalkozik, úgyhogy reméltem, azért fog örülni ennek is. A másik ajándékot pedig akkor találtam ki, amikor a keresztlányomnak készítettem decoupage képet - természetesen mesefigurás szalvétával. Macusnak pedig találtam egy szép fokhagymás képet - lila árnyalatokkal. Pont neki való!
Ez idáig mind szép és jó, a megvalósítás mégsem sikerült olyan jól, ahogy szerettem volna. A fülbevaló minta keresgetéssel napokat töltöttem, mégse találtam olyat, ami tetszett volna. Így hát kreáltam egyet. Ugye milyen ügyes vagyok? :) Körbehorgoltam fagolyót feketével, vettem gyöngyöket és eldöntöttem, valami hópehely-félét teszek a végére. Abból van rengeteg minta a neten, de az egyik nagyobb, mint a másik. Aztán végre rátaláltam a megfelelőre. Igen ám, de Makón alkatrészt vásárolni? Vicc. Egy komplett fülbevalóhoz való alkatrészekből valami tutira hiányzik. Berágtam, rendeltem neten. 190 Ft-os szállítási költséggel baráti. Pénteken ide is ért. Szombatra kész lett.
A mécsestartóhoz két mintát ötvöztem. A netről elég sok lefényképezett vagy bescennelt mintakönyvet le tudtam tölteni, ebből kerestem két mintát, éppen összepasszoltak. Lehet, hogy még magunknak is megcsinálom. A kreatív boltban vettem szép üveg mécsestartót, a kikeményített munkát ráborítottam. Így száradt a radiátor tetején. Így már nem csúszott le az oldalán. Először féltem, hogy nem áll meg, de így már jó lett.
A decoupage képhez öntöttem egy keretet, amikor a másikat megcsináltam a keresztlányomnak. Viszont az valamiért buborékos lett, ezért úgy gondoltam, ajándékba mégsem adom. Csakhogy elfogyott a gipsz, és lustaság fél egészség - nem vettem. Csak az utolsó pillanatban. Úgyhogy a képet szombat délelőtt festettem meg, addigra száradt meg annyira az alap, hogy tudjam festeni. A ragasztót már hajszárítóztam... :P 
A doboz hamarabb kész lett, ahhoz kivételesen kaptam mindent itthon. Bár azt hiszem, a szalvéta Pestről való...
Legközelebb megmutatom, mit kaptam ÉN :) És mesélek az élményekről.

2011. december 8., csütörtök

Méteres kalács

A munkahelyemen néhányan összefogtunk, és együtt vendégeltük meg a kollégákat egy kis sós és édes süteménnyel, üdítővel a névnapjaink jóvoltából. Én saját készítésű süteménnyel készültem. 
Az internetről kerestem még a nyáron a receptet. Nekem már akkor is ízlett, és mivel mindenképpen kipróbált recept alapján akartam készülni, ismét elkészítettem a Méteres kalácsot.
Természetesen minden elfogyott, két szünet alatt kiürült a dobozom.
Ez volt októberben.
Az egyik kollégámnak annyira ízlett, hogy azóta is emlegette. Tegnap - a kérésére - újra elkészítettem.
Íme a recept:
2 piskótát kell készíteni - egyenként:
4 tojás sárgája
26 dkg cukor
26 dkg liszt
7 ek. olaj
10 ek. melegvíz
1/2 cs sütőpor
4 habbá vert tojásfehérje
- a másik barna piskóta, amibe 2 ek. kakaópor kerül - a liszt súlyát ezzel csökkentve
Töltelék:
2 külön főzött puding: 4 dl tej, 4 ek. cukor, 1 puncs és 1 vaníliapuding, mindkettőbe 2-2 dkg vaj
Tetejére: kb 30 dkg étbevonó + kevés olaj
Eredetileg püspökkenyérformába készül a piskóta, de nekem csak szögletes - talán kenyérsütő - formám van, ezért a mennyiség erre van számítva. Mivel van belőle kettő, egyszerre megsül 180 fokon kb 40-45 perc alatt. Nekem mindig felpúposodik a teteje, aminek később az aljának kéne lenni, ezért amikor már kihűlt, ezt a púpot levágom. Jó lesz későbbre!
Amikor már kellően elhűlt a piskóta és a krém is, a piskótát kb 1-1,5 cm-es szeletekre vágom, és a pudingokkal megkenve felváltva egymáshoz ragasztgatom. Lemértem, nekem csak kb 65 cm lett, nem érte el az 1 métert! :) A nagy nyújtódeszkára mindenesetre csak átlósan fért!
Ezután következhet a csokimáz. Forró gőz fölött összeolvasztom a bevonót és az olajat, kenhető öntetet készítek. Szépen bekenem vele a sütit. Másnap reggelig kiteszem a kamrába (vagy a hűtőbe - ha befér), másnap szelhető. 
Egyetlen trükkje, hogy ferdén kell szeletelni, így szép csíkos mintázata lesz. Ezen a képen a második sütés látszik. Ennek sajnos kicsit összetört a csokija. 
Azért az íze nagyon jó lett. Ma is gyorsan elkopott az adag. Többen közölték, hogy süthetnék minden héten. Még a végén sorozatgyártásba fogok! :)