lbyf.lilypie.com/TikiBlogger.php/53Pt

2010. december 19., vasárnap

Tejszínes-kukoricás csirkemell provance-i módra...

...legalábbis valami ilyesmi nevet lehet adni annak a kajának, amit ma készítettem.
A férjem tegnap közölte, hogy neki már elege van a sült/rántott húsokból, inkább valami tejszínes-szaftos valamit enne. Végre egy támpont az ebédhez!
Már korábban is elkészítettem, és már akkor is tetszett ez a kombináció. Nem egy nagy valami, de azért leírom, hátha másoknak is kell egy kis változatosság :)
Hozzávalók:
csirkemell kockázva vagy akár szeletelve (én most egy 68 dkg-os csomagot vettem)
provance-i fűszerkeverék (összetevői: rozmaring, kakukkfű, borsikafű, bazsalikom, tárkony)
1 doboz konzerv kukorica
500 ml főzőtejszín
só, bors, liszt, olaj
A csirkemellet felkockáztam, befűszereztem. Kis olajon megpirítottam, sóztam, és fedő alatt pároltam. Hozzáadtam a lecsöpögtetett kukoricát, majd együtt puhítottam tovább. Amikor megpuhult, megszórtam egy evőkanál liszttel és tejszínnel felöntöttem. Összerotyogtattam, és kész. Párolt rizzsel tálaltam.
Hétköznapi vacsorának is kiváló, gyorsan elkészíthető. És ami nálunk nagy előnye: a lányom is jóízűen falatozott belőle!

2010. december 16., csütörtök

Állástalanság - kilátástalanság - csőd

Már körülbelül egy hónap telt el azóta, hogy beadtam a pályázatomat a polgármesteri hivatalba egy állásra, ami talán nyugdíjas hely is lehetett volna. Hogy minden időben meglegyen, utolsó filléreimből kértem ki az erkölcsi bizonyítványt és utaztam Pestre, hogy átvehessem a diplomámat. Tegnap pedig visszakaptam a teljes anyagot egy levél mellékleteként, miszerint nem kerültem alkalmazásra. Úgyhogy csajok, jöhet a woodoo!
Igazság szerint kicsit számítottam a dologra, de teljes valójában az elmúlt álmatlan éjszaka érte el a tudatomat. Pici lányom kapott a várostól 40 ezer forintot üdvözlésképpen. A héten kivettem, és egyik felét a gázszámlára, másikat a hátralévő 2 hétre fordítjuk. Pedig ezt is hogy kitaláltuk, hogy nem költjük el! Majd a fizetésemből visszatesszük! Hát abból nem kell! Fogalmam sincs, mi lesz egy hét, egy hónap vagy kettő múlva! Nem hogy karácsonyi ajándékot nem tudom, miből veszünk, de még a karácsonyfa is kérdéses!
Tudom, nem illik ilyen módon kibeszélni az anyagi helyzetünk, de már komolyan szégyellem magam emiatt, a karácsonyi ajándékozásról pedig már nem is beszélve! Minden pénzünket feléltük, a családtól rendszeresen kapunk támogatást - általában materiális formában (tej, tojás, tűzifa stb.). De már annyira a gödör alján vagyunk, hogy innen már csak a hajléktalanság van lejjebb!
Az új adótörvény életbe lépésével a férjem többet keres majd, de azért 1 fizetés helyett mégis jobb lett volna a kettő! Úgyhogy itt állunk 30 évesen 2 gyerekkel és fogalmam sincs, mihez kezdjünk ebben a nyomorult városban! Szeretek itt élni, de építész végzettséggel gyanítom, ez lett volna az egyetlen esélyem helyben. Sajnos egyre többször merül fel bennem, hogy el kéne menni valahova! Angol nyelvterületen mindketten boldogulnánk, a gyerekek pedig hamar elsajátíthatnának egy idegen nyelvet. Egyik tesóm meg a barátja ide költözhetne, vagy mind a négyen - hely van. Fizetik a rezsit, mi meg a hitelt. Jól járna mindenki.
Csak mernénk már lépni!

2010. december 15., szerda

Mogyorós-kávés rombusz

Még évekkel ezelőtt vettem néhány receptgyüjteményt, amiben évszakok szerint szerepelnek különböző ételek, főfogások, desszertek egyaránt. A téli kötetben találtam most ezt a sütit. Ma elkészítettem, és meglepődtem, hogy milyen egyszerű. Szívesen ajánlom a figyelmetekbe:
Hozzávalók:
4 tk instant kávé 1,5 dl vízben feloldva
10 dkg apróra tört kávés csoki (mivel a lányom mostanában hóhér hangulatban van, és a csokimikulásoknak csak a fejét eszi meg, így én ezeknek a maradékait használtam fel)
1 cs sütőpor
30 dkg liszt
csipet só
1 tk őrölt fahéj
1 cs vaníliás cukor
10 dkg darált mogyoró
10 dkg aprított mogyoró (én ehhez földit használtam - nem tudom, milyen kellene)
25 dkg cukor
25 dkg vaj
4 tojás
1/2 dl mokkalikőr (ezt én kihagytam)
csokimázhoz: olaj + bevonó

A szárazanyagokat egy tálba öntöttem és a többit adagoltam hozzá, majd a robotgép habverőjével átkevertem. A csokidarabokat csak a végén adtam hozzá. A recept 38x34 cm-es tepsit ír, nekem kicsit kisebb van... Kivajazott tepsiben, 175 fokon 25 perc alatt megsül. Amikor már hűlt egy kicsit, csokit csorgattam rá. Fehér csokival talán még szebb.
 

2010. december 11., szombat

Állapotjelentés 3.

Eddig kicsit sűrűbben írtam helyzetemről, most azonban megvártam az újabb PET/CT eredményét, mielőtt közhírré teszem: jól vagyok!
November 29-én mentem újra a pesti vizsgálatra, és most egy hétig kellett várnom az eredményre. Nagyon izgultam, hogy jókat írjanak. Bár még csak 5 kezelésen voltam túl (tegnap volt a 6.), szemmel látható javulás van az állapotomban. Amint megkaptam az eredményt, kibontottam. Volt benne pár, számomra érthetetlen kifejezés, de a végén lévő összegzés egyértelmű: "Jó terápiás válasz véleményezhető, metaboikusan komplett remisszió valószínű." Azaz, teljesen meg fogok gyógyulni! Sajnos a kezelések számán ez nem változtat, de már én is látom, hogy valóban van értelme!
A legutóbbi kezelés után nagyon lazán ebédeltem is... Nem kellett volna. Egész délután hánytam, még utána két napig beteg voltam, görnyedve jártam, annyira fájt a gyomrom. Tanulva az esetből, tegnap csak vizet ittam már a kezelés után. Délután 1-ig bírtam, aztán sajnos kiöklendeztem azt a kis vizet is. Viszont ennyi volt, este már mertem eszegetni is egy kicsit. Ma már pedig jól érzem magam - úgyhogy megyek a csajos klubba! Azt hittem, nem leszek képes elmenni, de én győztem! Úgyhogy megyek!
Most legalább alkalmam lesz élesben tesztelni a legújabb szerzeményem: a parókát! Tegnap beszereztük azt is, mivel már annyira hullott a hajam, hogy nagyon zavart. A férjem és a gyógyszerész hölgy segítségével választottam. Egybehangzóan egy vörös rövid fazonra szavaztak. Délután aztán át is szaladtunk a fejemen a hajnyíróval! 3mm... Elég furán nézek ki vörös fejjel - sose volt ugyanis festve a hajam! L. szerint nem feltűnő a parókasága... Na most majd kiderül! Ha átmegy a teszten, képet is teszek fel...
Dorka lányom még nem látta sem a kisfiús frizurámat, se a parókát. Az ő véleményétől tartok talán a legjobban! Most a nagymamánál van, de estére már itthon lesz!