2010. július 30., péntek

Kalácspróba 2.

Tegnap kipróbáltam egy másik kalácsreceptet, amit még korábban írtam le. A kenyérsütőben összedagasztottam a tésztát, és amikor már kelt, akkor jöttem rá, hogy ez igazából a gépi sütéshez összeállított recept. Nem is nagy mennyiség, ezért a 10x30 cm-es szögletes formámba raktam, miután 4-es fonással megformáztam. Még kelesztettem egy kicsit, majd 180 fokra előmelegített gőzös sütőbe raktam. 40 percig sütöttem, majd a formából kiborítva a rácson további 10 percre visszatettem, mert kicsit fakónak találtam.
Igazából nem tudom, van-e jelentősége a gőzös sütésnek - ki fogom próbálni gőz nélkül is.
Az állaga elfogadható, a mennyiség viszont egy kicsit kevés - túl hamar elfogyott.. :) Holnap kipróbálok egy másikat is.
Hozzávalók:
2,5 dl tejben 3 ek. cukor és 1 dkg élesztő felfuttatva
35 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
+2 ek. cukor
1 kk. só
4 dkg puha vaj
1 tojás

2010. július 29., csütörtök

Termékajánló: Rostos almalé

Néhány hónapja, bevásárlás alkalmával az egyik üzletben találtam egy szép retro üveges üdítőt. Alkalmi vétel volt - nem része az állandó kínálatnak. Natúr almalé 100% - ez volt ráírva. Már csak kíváncsiságból is megnéztem az összetevőket. Nagyon rövid lista volt: "Összetevők: Almalé 100%". Ez meggyőzött. Azóta láttam, hogy a Coop üzletekben mindig van - igaz, nem éppen ugyanazon az áron.
Ma fogorvosnál voltam, több mint egy órát vártam a soromra, majd átnéztem a közeli turkáló kínálatát. Mire végeztem, nagyon megszomjaztam. Bementem egy Coop üzletbe, és ismét megláttam ezt a szép, hívogató üveget - most azonban almalé-meggylé verzióban.

Még a boltajtóban megittam több mint a felét, a kép már itthon készült. És ami a lényeg: "Hozzáadott cukrot, vizet, tartósítószert és színezéket nem tartalmaz." Alacsony fokú hőkezeléssel tartósítják, ráadásul itt készül kicsiny hazánkban.
A kiürült üvegeket természetesen elraktam - ideális paradicsomlé vagy szörpök befőzéséhez.

2010. július 26., hétfő

Mai menü: Csontleves, Rozsdás hús, Kovi ubi

Szombaton korán reggel anyósoméknál beleszaladt a hízó a nagykésbe. Villámgyors darabolás és zacskózás után jutott a jóból nekünk is pár falat. A vasárnapi ebéd természetesen a friss húsból és levescsontból készült.
 A "rozsdás hús" receptjét már évekkel ezelőtt találtam a Mindmegette oldalán. Számomra kicsit furcsa volt először a hozzávalók aránya, de remek, szaftos húsétel készül belőle.
Egy szép darab karajt kaptam, kb. 1-1,2 kg lehetett. Szépen felszeleteltem, kicsit kiklopfoltam, csak hogy a rostokat összezúzzam. Nem olyan vékonyra, mint a rántott húshoz. Számomra mindig rejtély marad, hogy az éttermekben hogy tudnak azokból a kis szeletekből akkora hatalamas rántott húsokat készíteni, hogymég a tányérról is lelóg! Na de ez most nem is lényeges! :) Szóval a húsok mindkét oldalát sóztam-borsoztam és serpenyőben kevés olajon mindkét oldalát elősütöttem. És ezután következik az, ami azt a jó kis szaftot adja: a vöröshagyma. Na de nem is akármennyi! Ez egy igazi jó makói recept is lehetne, de a makói szelet az ugye már más!
4 fej hagymát kockáztam fel és szórtam a húsra. Előtte persze könnyeimmel küszködve megörökítettem ezt a mennyiséget... Fedő alatt fél óráig pároltam. A hús engedett egy kis levet, így kellő gőz volt a hagymának is. Egy kicsit utánasóztam, majd fél óra elteltével ráöntöttem egy jó deci száraz vörösbort. Ebben párolódott tovább. Majd amikor már szinte kész, hozzáadtam egy jó evőkanál mustárt. Ebből áll össze az egész. Nem egy nagy művészet elkészíteni, viszont nekem nagyon bejött a vörösboros-mustáros összhatás. Krumplipürével szoktam tálalni. És még éppen idejében, a nagy lehűlés előtt elkészült a kovászos uborka, jól behűtve azt ropogtattuk mellé.
Tehát a hozzávalók:
6-8 szelet karaj
3-4 fej vöröshagyma
só, bors
1-1,5 dl száraz vörösbor
1 ek. mustár

2010. július 9., péntek

Kelt tésztás kakaós csiga

A Goldenblog szavazás eredményeit nézegetve találtam egy oldalra, ahol a különböző kakaós csigákat hasonlítják össze. Ahogy pörgettem az oldalt, a sok kakaós csiga képe elindított bennem valamit. Leginkább a gyomorsav-elválasztást... :) Nekiálltam bedagasztani Limara kelt kakaós csigáját.
A leves, friss zöldségekből előállított krumplileves volt. Ezután a kelt tésztás, meleg kakaós csiga nagyon jól esett. Be is kapkodtam belőle rögtön 3-at.
A receptet változtatás nélkül követtem, úgyhogy a részletezésével nem fáradok. Nagyon finom lett. 21 db lett belőle. A porcukorszórás elmaradt, mivel a család nem szereti :(

2010. július 8., csütörtök

Kalácspróba 1.: Max-féle foszlós kalács

Max oldalán találtam az "igazi foszlós kalács" receptjét. A kalácssütéstől mindig féltem, de az oldal tetején lévő fotó meggyőzött arról, hogy ilyet nekem is kell csinálnom. Az első próbálkozás nem sikerült valami jól, minden bizonnyal túlkelt, és az egész fonat meg minden egybefüggő massza lett. Nem is volt túl fotogén a végeredmény. Ezzel szemben itt a második próbálkozás eredménye:
Max tanácsai alapján tegnap újra elkészítettem, és a melegre való tekintettel a külön gőzös kelesztést elhagytam, a hideg sütőben kelt, amíg az bemelegedett. Mivel 25 perc után sem aludt ki a fűtést jelző kis lámpa, a tészta pedig már kezdett pirulni, 220-ról levettem 180 fokra. A lámpa elaludt, a kalács így sült tovább. Sajnos félidőtől letakarva kellett sütnöm, mert a teteje már nagyon pirult.
A kalács nagyon szép lett, nekem kicsit túl sűrű, de ezen még szerintem a későbbi próbálkozások alkalmával javítok.

2010. július 5., hétfő

Chilis bab - konzerveledel

A hétvégén chilis babot készítettem. Reménykedtem benne, hogy majd a lányom is jóízűen eszik belőle - legalább a kukorica meg a darált hús kedvéért.
Sajnos ez egy olyan étel, amit konzervekből a legkézenfekvőbb összedobálni. Azért igyekeztem olyanokat választani, ami nem tartalmaz túl sok káros összetevőt...

Tehát a hozzávalók:
50 dkg darált hús
1 doboz kukoricakonzerv
3 doboz babkonzerv (fehér és vesebab vegyesen)
1 doboz hámozott paradicsom konzerv
1 fej vöröshagyma
olaj

bors
ketchup
chilipaprika

A felszelt hagymát kevés olajon üvegesre párolom, majd hozzáadom a darált húst. Sózom, borsozom, és fedő alatt párolom. Ehhez jön a paradicsom felkockázva levével együtt, a ketchup, chili és a kukorica. A babot már csak azután adom hozzá, hogy ezek már megpuhultak, mivel a konzerv babok hamar szétfőnek. Külön folyadék nem kell hozzá, elég az, amit a konzerv tartalmaz. A kukorica és a bab sós levét nem öntöm hozzá, csak a paradicsomos, chilis levet. Összerotyogtatom és kész is. Nokedlivel tálalom - a tetejére lehet akár sajtot is reszelni. Ez a mennyiség 4 jó éhes szájnak elegendő vagy 6 kicsit visszafogottabb étvágyúnak. :) Nálunk nagyon hamar elfogy, pedig szinte kibugyog a lábasból.

2010. július 3., szombat

Kovászos uborka - egyszerű savanyúság vagy könnyű nyári frissítő?

Terhesség ide vagy oda, a kovászos uborkát mindig imádtam. Ez volt az egyik első "recept", amiről kifaggattam édesanyám, amikor elköltöztem otthonról és megjelentek a piacon az első uborkák.
Kaptam még egy 5 l-es dunsztos üveget is, azóta is abban készítem minden évben többször is az ubikat. Én az alábbi módon készítem - remélem, anyukám nem haragszik meg, hogy elárulom a titkát :) 
Az 5-es literes üveghez 3 kiló uborka kell. Ez pontosan belefér. Az uborkákat alaposan megmossuk. Én a csak erre a célra használt körömkefével szoktam megsikálni őket, nagyon szépen és egyszerűen meg lehet szabadítani a kis apró szőröktől. Levágom a végeit, majd hosszában kb 3/4 részig bevágom az egyik oldalról, majd 90 fokban elforgatva a másik végéről is. Az üveg aljába kaprot teszek, majd erre állítgatom az uborkákat szépen, szorosan egymás mellé. Ha megfelelő méretű az uborka, éppen elfér 2 sor egymás tetején. A végén megint kaprot hajtok bele. Ezután pedig jöhet a lé. Ahány kiló az uborka, annyi evőkanál sót (esetemben 3-at) elkeverek hideg vízben, illetve egy teáskanál szódabikarbónát teszek bele. Ettől maradnak az uborkák finom ropogósak. A tetejére pedig jöhet a kenyér sarka. Sokan, köztük anyósom is kenyér nélkül készítik, de annak valahogy más íze van - nekem ez az igazi "koviubi". Befedem a tetejét, és kiteszem a napra.
Ezen a héten már végre jó időt jósoltak, úgyhogy muszáj volt nekifognom. El is készült 2 és fél nap alatt! Annyira meleg volt, hogy egy csomó lé elpárolgott a tetejéről és a felső uborkák kissé kifakultak (pedig színig volt üveg). Ez persze nem ront az élvezeti értékéből.
Amikor késznek ítélem - általában a színe alapján - egy műanyag dobozba pakolom az ubikat, rászűröm a levét, és mehet a hűtőbe. Gyakran előfordul, hogy csak úgy magába bekapok egyet-kettőt, amikor épp a hűtő felé járok. Ezért is gondolom, hogy szomjoltónak is kiváló. Van, aki a levét külön meg is issza. Annak is vannak különböző jótékony hatásai a szervezetre, de erről nem sokat tudok. Én csak az ízéért eszem! :)

Élesztett öregtésztás kenyér

Tegnap az öregtésztám megérte a 10. napját, így elővettem Limara receptjét az öregtészta észhez térítéséhez. Reggeli után nekiláttam, nem volt még 9 óra sem, amikor bedobáltam a gépbe a hozzávalókat. Megvártam, amíg lejár a dagasztás és kikapcsoltam a gépet. Ezután elmentünk a lányommal vásárolni. Az előirányzott 2 óra kelésből egy kicsit több lett, de még nem voltunk elkésve. Hozzáadtam az újabb hozzávalókat, mindenben a recept szerint jártam el. Tényleg elég jól sikerült feléleszteni a tésztát. Gyönyörűen megkelt.
Sütőzacskóban, fixen 200 fokon sütöttem. Szerintem küllemre olyan lett, amilyet szerettem volna. Szépen meglocsoltam, ki is cserepesedett. Csak este szegtük meg, jó állagú kenyér lett belőle. Na de délután 4-kor vettem ki a sütőből! Elég jó kis program ez a kenyérsütés!