lbyf.lilypie.com/TikiBlogger.php/53Pt

2011. március 1., kedd

Körülfúj a szél, avagy mikor lesz már tavasz!?

Múlt hét hétfőn kellően sokkoltam az iskola minden diákját és tanárát, amikor is paróka nélkül jelentem meg, megmutatva "gyönyörű" sörényemet :) Meguntam már ugyanis a macerát, ráadásul már kb 1,5-2 cm-es hajam van. Minek ide paróka!? Volt ám csodálkozás meg nagyotnézés!
Az emberi természet sokszínűségét hűen ábrázolta a kapott reakció. Azt nem mondhatom, hogy volt, aki észre sem vette, hiszen a változás kellően feltűnő. Csak egyszerűen néhányan nem tudtak mit mondani, így hát a bölcsebbik megoldást választották - nem mondtak semmit. Néhány diák, akikkel ritkábban találkozok, meg sem ismert. Hallottam, ahogy a hátam mögött összesúgtak: "Ez a munkavédelem tanár?". Igen, én lennék, teljes őszinte valómban. Persze a legtöbb embert sokkolt ez a hirtelen másság. Sokan megkérdezték, hogy-hogy levágattam, nem sajnáltam-e, mégis miért stb. Ha tudnák! De sajnáltam. De nem a vörös tincseket. Hanem az én mindig természetes színű, néha sehogy sem álló saját fürtjeimet. Azt sajnáltam. Fel voltam rá készülve, és tudtam, ki fog nőni újra, így hát bátran vágattam le, amikor már mindenhonnan a kihullott hajszálak köszöntek vissza. A mostanival nincs ilyen probléma. Biztosan kihullik néhány szál, de az nem okoz olyan elkeserítő látványt, mint a korábbi.
Viszont a fejem szokatlanul fázik! :) Sosem volt ilyen rövid hajam, és őszintén szólva én már a tavaszra készültem, nem ilyen szomorú, sáros, havas, latyakos, maszatos időre. Mikor jön már az a frissítő, üde tavasz? A kellemes virágillatú szellők mikor fújnak végre? Sajnos a meteorológusok egyelőre nem szolgálnak jó hírrel, pedig ma már itt a március.
Múlt héten volt a farsang az oviban. Jót nevettem azon a havas reggelen, amikor a lányomat elvittük az óvodai farsangra. Mert mit is jelent a farsang? Télbúcsúztatást. Épp aznap reggelre esett le akkora hó, hogy lépésben lehetett haladni még a városon kívül is. A lányom nyuszinak készült. A szülői értekezleten megbeszéltük, hogy nem készülünk nagy jelmezesdivel, úgyhogy csak a tavaly húsvéti nyuszifület feltettük és arcfestésre készültem/tünk. Dóritól kaptam egy készletet, de vissza kellett adnom mielőtt használhattuk volna, mert másnak is kellett korábban. Sajnos hozzánk nem került vissza időben. Szerencsére anyukám is kapott kölcsön egy másfajta készletet. Még jó... Úgyhogy reggel google képkereső segítségével ihletet merítve septében varázsoltam (volna...) a lányom arcára valami nyusziféleséget. Csakhogy a kisasszony már a művelet előtti pillanatban jelentette ki, hogy 1. nem akarja, hogy kifessem, 2. nem nyuszi akar lenni! Azt hittem, megőrülök. Végül aztán Noémi arcára rajzoltam egy kis virágot, szép lassan, fokozatos rábeszélés mellett pedig Dorka maskarája is elkészült:
Sajnos ennyire telt hirtelen - első próbálkozásra. Utána pedig én már siettem a 11. kezelésre, így nem tudtunk részt venni a farsangi ünnepségen. Majd jövőre! 

3 megjegyzés:

Mónika írta...

Minden elismerésem azért, hogy ilyen pozitív szemlélettel fogod fel a helyzetet! Csak így tovább!

Medora írta...

Örülök, hogy végül mégis összejött! A szép arcod szerencsére megmaradt, a haj meg kinő. Addig is nézzék a szemeidet. Ajánlom!

Renée írta...

Köszönöm.