Állapotjelentés 1.

Túl vagyok végre mindenféle diagnosztikai vizsgálaton.
Szeptember 10-én 5 lydocain injekcióval végzett helyi érzéstelenítés mellett kivettek egy kis darabot az egyik csomómból. A sebész hölgy - aki nagyon kedves, aranyos fiatal "csajszi" volt - eléggé megküzdött a feladattal, a szövetek körbenőtték a csomót, és nagyon ragaszkodtak egymáshoz. Végül aztán 40 perces ambuláns műtét alatt sikerült. Már csak egy kis heg látszik a nyakamon, az is gyógyul szépen. A szövettani eredmény megerősítette az előzetes diagnózist.
Szeptember 15-én a csontvelőből vettek mintát. Ettől nagyon féltem, tiszta ideg voltam, mire odaértünk. Kérdezte a doki, hogy kérek-e egy kis bódító, nyugtató injekciót. Naná! Ez olyan jól sikerült, hogy kicsit homályos emlékeim vannak a mintavételről. Az eredménye szerencsére jó lett, a csontvelő tiszta szerencsére.
Szeptember 28-án voltam PET/CT-n Budapesten. Hát ez elég egy macerás tortúra! 12.30-ra volt az időpontom. 6 órás éhezés van előírva, így 6.30-kor megreggeliztem. Elég hamar elindultunk, így már 11 órára odaértünk. Majdnem fél 2 volt, mire behívtak. Nagyon éhes voltam! Majdnem el is ájultam, amikor beszúrták az infúziót. Ez valami glükózos valami volt, úgyhogy kissé alábbhagyott az éhség. Ezután volt egy óra pihi. Iszogatni kellett valami löttyöt. Több oldalon is olvastam, hogy hányingere van tőle valakinek, öklendezik , meg se tudja inni stb. Kiderült, hogy ez valami ánizsos víz. Aki persze nem szereti az ánizs ízét, annak lehet, hogy nem esik jól. Nekem nem volt vele semmi bajom. Bár jobb lett volna nem éhgyomorra inni. Ezután megvolt a vizsgálat, megvártam a lemezt, és hipp-hopp 5 órakor már indulhattunk is haza.
Másnap vittem a lemezt a dokimnak. Pénteken pedig meg is kaptam az írásos kiértékelést a vizsgálatot végző dokiktól. Sajnos elég sok kis apró csomó van a testemben a nyakamtól kezdve a mellkasomig. Viszont a sok orvosi szövegből annyit ki tudtam olvasni, hogy a lép, hasnyálmirigy, máj tiszta - és ez nagyon jó hír, legalábbis nekem.
Meg is kaptam az első ABVD kezelést. Elég érdekes színű trutyit folyattak belém. Akkor minden rendben is volt. Majdnem dél volt, amikor hazaértünk, megebédeltem és le akartam feküdni picit. 2-re 40 fokos lázam lett, amit 2 lázcsillapítóval és hűtőfürdővel együttesen sikerült lenyomni 37,4-re. Másnapra kezdtem beleesni egy jó kis megfázásos nyavalyába, amitől még mindig elég rosszul vagyok.
A legjobban az zavar, hogy itthon vagyok és a gyerekeimmel kéne törődnöm. A nagyobbikkal játszani, a kisebbiket meg etetni, pelenkázni, fürdetni. Ehelyett nyomom az ágyat, és a család segítségére szorulok. A kislányomat szinte már kézbe se merem venni, nehogy elejtsem, olyan gyöngének érzem magam. Most összejött minden egyszerre. Nagyon szeretnék már visszatérni a normális életvitelhez!
Most, hogy eltelt már néhány nap a kezelés óta, a család szerint már kisebbek a csomók, mint korábban. Bizakodóak vagyunk!