Első hét az iskolában... vagy inkább már három?

Úgy indultam iskolába, hogy fogalmam sem volt, hogy mit fogok ott csinálni. Majd lesz valami alapon, durr bele - a közepébe! Mindezzel nem is lenne semmi probléma, ha szép csendben meglapulhatnék a hátsó sorban saját gondolataimba mélyedve. Igen ám, de mostantól kezdve a terem másik oldalán kell lennem, szemben a diákokkal, akik isszák minden szavamat. Innák, ha lenne benne alkohol!
Az első két hét részben ismerkedéssel, beszoktatással (mármint az enyémmel) telt. Valószínűleg, régen volt már az érettségi, hát még az, amikor suliba jártunk, de számomra is értelmet nyert az az idősebb korosztály szájából gyakran elhangzó "bezzeg az én időmben!" kifejezés. Igen, 10-12 év távlatából is el tudok csodálkozni azokon a dolgokon, amiket a tizenéves diákok meg bírnak és meg mernek csinálni tanítási időben. Tudom, én vagyok naív. Mondták is már, hogy ne akarjak túl sokat tőlük, nem egyetemi szint kell ide. Mégis gyakran alulképzettnek érzem magam. Pedig csak az ismereteimet másként máshogyan szereztem. Más rálátásom van bizonyos dolgokra, ami jelenleg csak hátrányként mutatkozott meg. Én ugyanis elméleti oldalát ismerem jobban az építőiparnak, a diákok pedig a saját szakmájukra nézve rendelkeznek ismeretekkel a kivitelezés gyakorlati szintjén. Már aki...
Éppen ezért is érzem magam kényelmetlenül, amikor ha jól emlékszem, 6 osztályban tartom a Munkavédelem órát, és látom, hogy senkit nem érdekel. Kaptam egy rakás munkabalesetről készült képet, amit "Horror" alkönyvtárba gyűjtöttek. Ez bezzeg érdekelné őket! Csak ezt én nem akarom megnézni! Pedig ha ezzel lehet hatást elérni, akkor ezzel kell. A munkavédelem maga is elég száraz témakör, gyakorlati tapasztalatom nulla, én is a könyvekből internetről készülök.
Na és ezért nem jártam a blogom fele már hetek óta. Én többet készülök napról napra az iskolára, mint a diákok összesen. Éjfélkor fekszek, hatkor kelek, és mégis rosszul érzem magam, amikor szemembe mondja a diák, hogy "Ez a munkavédelem nem magának való!" Hát nem. Na de ez van, megpróbálok minél több információt begyűjteni, még jobban készülni, fejleszteni a képességeimet. Tanári előképzettség és tapasztalat nélkül csöppentem bele ebbe a gépezetbe, ami vagy maga alá gyűr vagy leküzdöm. 
Macustól meg is kaptam, hogy régen jártam erre. Igyekszem, tényleg. És köszönöm a díjat, nagyon kedves tőled!
A hétvégi csajos klubot már én is nagyon várom, szükségem lesz egy kis feltöltődésre.