A születésnapomra kaptam egy nyuszit. Házit. Pucoltat. Én őszintén szólva nem vagyok egy nagy nyuszievő. Eddig legalábbis nem szerettem. Mindig fokhagymával, szalonnával tűzdelt, sült verzióban került az asztalra. Úgy döntöttem, keresek valami más módot az elkészítésre. A mindmegette oldalon találtam erre a receptre. Akkor gyorsan ki is próbáltam a fele húsra. Dokumentálni viszont elfelejtettem - elfogyott mind.
Tegnap újra elkészült.
Sajnos nyúlanatómiából nem vagyok túl jó, úgyhogy csak úgy összedaraboltam a husit, ahogy sikerült. Nem falatosra, annál nagyobb darabokra. Egy kevés olajat öntöttem a serpenyőbe, majd belenyomtam 4 gerezd fokhagymát. Amikor majdnem pirult, rátettem a husikat. Fehéredésig sütöttem, majd fehér borssal, sóval és friss rozmaring darabokkal ízesítettem. Majd felöntöttem egy kis száraz fehérborral - kb 2-2,5 decivel. Szép lassú tűzön, fedő alatt pároltam. Ez kb 2 óra... Krumplipürével tálaltam. Mindkét lányom élvezettel fogyasztotta a puha falatokat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
Mennyei lehetett:)
Mikor ide költöztünk az egyik szomszéd áthívta a gyerekeket nyuszi simogatásra. Hazajöttünk, majd egy óra múlva csengetett és befűszerezve, tűzdelve hozott egy nyuszit, hogy csak toljam be a sütőbe. Majd elsírtam magam, az előbb simogattuk....
Úúú, ez azért elég morbid lehetett. Gondolom, az íze sem volt olyan!
Hmmm! A rozmaring és a fokhagyma nyerő párosítás nálam is! Nyuszit még nem próbáltam én sem... Ha rajtam múlik, maradok a csibénél, pulykánál...
Én is csak úgy kaptam. Amúgy én se szoktam venni... És akkor már csak megesszük! :)
Lányok! Én nagyon szeretem a nyuszihusit, nyugodtan próbáljátok ki! A házi nyuszinak nagyon finom omlós húsa van, nem lehet elrontani! Ha olyan haspók a párotok, mint én, akkor tuti el fog fogyni az egész :)
Ma kipróbáltam ezt a receptet, mennyei lett!
Köszönöm!
Örülök, hogy ízlett!
Megjegyzés küldése