Már körülbelül egy hónap telt el azóta, hogy beadtam a pályázatomat a polgármesteri hivatalba egy állásra, ami talán nyugdíjas hely is lehetett volna. Hogy minden időben meglegyen, utolsó filléreimből kértem ki az erkölcsi bizonyítványt és utaztam Pestre, hogy átvehessem a diplomámat. Tegnap pedig visszakaptam a teljes anyagot egy levél mellékleteként, miszerint nem kerültem alkalmazásra. Úgyhogy csajok, jöhet a woodoo!
Igazság szerint kicsit számítottam a dologra, de teljes valójában az elmúlt álmatlan éjszaka érte el a tudatomat. Pici lányom kapott a várostól 40 ezer forintot üdvözlésképpen. A héten kivettem, és egyik felét a gázszámlára, másikat a hátralévő 2 hétre fordítjuk. Pedig ezt is hogy kitaláltuk, hogy nem költjük el! Majd a fizetésemből visszatesszük! Hát abból nem kell! Fogalmam sincs, mi lesz egy hét, egy hónap vagy kettő múlva! Nem hogy karácsonyi ajándékot nem tudom, miből veszünk, de még a karácsonyfa is kérdéses!
Tudom, nem illik ilyen módon kibeszélni az anyagi helyzetünk, de már komolyan szégyellem magam emiatt, a karácsonyi ajándékozásról pedig már nem is beszélve! Minden pénzünket feléltük, a családtól rendszeresen kapunk támogatást - általában materiális formában (tej, tojás, tűzifa stb.). De már annyira a gödör alján vagyunk, hogy innen már csak a hajléktalanság van lejjebb!
Az új adótörvény életbe lépésével a férjem többet keres majd, de azért 1 fizetés helyett mégis jobb lett volna a kettő! Úgyhogy itt állunk 30 évesen 2 gyerekkel és fogalmam sincs, mihez kezdjünk ebben a nyomorult városban! Szeretek itt élni, de építész végzettséggel gyanítom, ez lett volna az egyetlen esélyem helyben. Sajnos egyre többször merül fel bennem, hogy el kéne menni valahova! Angol nyelvterületen mindketten boldogulnánk, a gyerekek pedig hamar elsajátíthatnának egy idegen nyelvet. Egyik tesóm meg a barátja ide költözhetne, vagy mind a négyen - hely van. Fizetik a rezsit, mi meg a hitelt. Jól járna mindenki.
Csak mernénk már lépni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Szia!
A párom mozgássérültként született és dolgozott kb 18 éves kora óta. Hídépítő technikusnak tanult, rengeteg építkezésen volt már építésvezető, és ő ezt szereti csinálni, sosem szeretett a meleg irodában ücsörögni. Van egy háza, hitellel terhelt, nincs gyerekünk, se kutyánk se macskánk. A múlt hónapban már hatszámjegyű volt a törlesztőrészlet, a válság miatt pedig alkalmi munkákból kapargatja a megélhetésre valót. Neki eleve nehezebb volt mindig is munkát találni, most triplán az, mert kemény fizikai munkát képtelen végezni! A fűtésre valót építkezéseken kidobott faanyagból oldjuk meg jelenleg mert gázra nem nagyon telik. Nekem van most egy jó állásom, még úgy fél évig, aztán én is mehetek a sóhivatalba. Van egy félkész diplomám, két nyelvvizsgám, ECDL vizsgám, 2 szakmám és jelenleg tanulom a harmadikat. Hónapok óta hallom azt, hogy milyen jó lesz annak, akinek van egy tisztességes szakképzettsége. Hát tessék, a páromnak van, csak épp munkát nem kap vele. Egy dolgot rettenetesen sajnálok és mindig belesajdul a szívem: ilyen életfeltételek mellett egyszerűen nem merek gyereket vállalni. Ha az én fizetésem is kiesik, akkor nem lesz ki rezsit fizessen, vagy választhatunk a hitel és a rezsi közül. És azért is megalázó a helyzet számomra, mert 2003 nyarán, amikor kiestem az iskolapadból egy hétig voltam otthon munka nélkül, azóta folyamatosan, megállás nélkül dolgozok, egyetlen napot sem voltam munkanélküli, soha nem kaptam segélyt és nem is kértem, mégis ezt kapom vissza: az országot kishíján csődbe vivő politikusok (mindegy melyik oldal) miatt, akik a pórnép életkörülményeit a lehető legsanyargatóbb szintre tudták lefokozni, rengeteg tisztességesen dolgozni és élni akaró párt fosztanak meg a legszebb dologtól: a családalapítástól.
A szüleim nekem is mondogatják, hogy segítenek, de őszintén szólva, ezt is iszonyatosan megalázónak érzem, hogy nekem senkim nincs, mégis támogatni kelljen engem, ezért inkább bármire szükségem van inkább kuporgatok vagy lemondok róla.
Nálunk idén is, mint jó pár éve, műfenyő lesz, mert az csak egyszer került pénzbe.
Sajnálom, hogy Nálatok is ilyen a helyzet és nem buzdítani akarlak, de szerintem tényleg jobb külföldön. Itthon is rengeteget dolgozok, akkor külföldön is tudok!
Bocsánat, hogy kipakoltam én is, lehet hogy ez egy ilyen nap. Azért ne felejtsd el hogy Neked már van két szép lányod, nekem most jelen pillanatban ez lenne a legnagyobb ajándék, ha nekem is lehetne gyerekem! Kitartás kívánok Neked, hidd el ennél már csak jobb lehet!!!
Nagyon sajnálom, pedig annyira szorítottam, szorítottunk Neked! Túlképzett vagy ehhez a városhoz! Woodoo izzítva, ahogy ígértük!
Hát, én ezt nagyon értem, a két diplomámmal, két nyelvvizsgámmal, három gyerekünkkel, de nagyon értem! :o( Sajnos.
www.zazalea.blogspot.com
Hát igen. Nagyon valószínű, hogy ciki lett volna, hogy nekem van a legmagasabb végzettségem az osztályon. Csak hát így sosem lesz előrehaladás!
Tudod, hogy én - nem véletlenül - az elköltözés mellett vagyok...
Megjegyzés küldése