Mit enne a gyerek?

Kétéves Dorka lányom nem mondható válogatósnak, nekem úgy tűnik, hogy csak az én főztömmel tesz kivételt. Tegnap rakott kelt készítettem. Az egyik szomszédasszonytól kaptam egy gyönyörű fejet. Hatalmas volt. Muszáj volt megmérnem: 2,7 kg! Úgyhogy elosztottam 3 felé, anyukámnak és anyósomnak is adtam egy-egy darabot. Nézegettem a netet a receptek után, de végül az eredeti elgondolásnál maradtam. A lányom egyszerűen meg se kóstolta. Eddig azért ehetetlent nem főztem, sőt, ez szerintem finom lett. Kérdezgettem, hogy mégis mit enne, sorolgattam a kajákat, amit hirtelen gyorsan el tudnék készíteni. Végül aztán a tejfölös tésztára csillant fel a szeme, és közölte "Az fincsi!"
Mivel mára is maradt a kelből, ma újabb feladat elé állított a leányzó ebédje. Végül borsólevest és gofrit készítettem.

A mai napig számban (igazából a tudatallattimban) érzem gyerekkorom porcukros, csokihabos gofriját, amit egy kedves néni készített a lakókocsiból kialakított büféjében. Azóta se ettem olyat! Több receptet is kipróbáltam már, de nekem ez hasonlít legjobban arra a régi ízre!
Íme:
50 dkg liszt
17 dkg cukor
1 cs sütőpor
2 cs vaníliás cukor
1/2 l tej
5 tojás
250 g sütőmargarin olvasztva
Sajnos nincs habszifonom, ezért a csokihabot még nem tudom hozzá elkészíteni, de már régóta tervezem, hogy beszerzek egyet. Sajnos mindenütt eléggé horror áron lehet hozzájutni. Már "sugalltam" a családnak, hogy szükségem lenne egyre :)