lbyf.lilypie.com/TikiBlogger.php/53Pt

2010. május 13., csütörtök

Pocakkal a virágoskertben

Kb 2 hónappal ezelőtt vettem egy 50 db-os csomag kardvirág hagymát. Azóta tervezem, hogy el kellene rakni. A kis hagymák eldugdosása nem is jelentene olyan nagy gondot, de előbb a leendő virágok helyét kellene a gazoktól megtisztítani. Ezzel sem lenne gond - pocak nélkül... A férjemet többször kértem már, hogy segítsen, de nem jutottunk odáig. Hol száraz volt a föld, hol sáros, hol esett, hol tűzött a nap... Ma ebéd után, amikor a lányom lefeküdt aludni, kimentem, hogy saját kézbe vegyem a dolgokat. 
Gyorsított eljárásban gazoltam. Van itthon egy kerti szerszám, én kiskapának hívom. Igazából fogalmam sincs, hogy mi akarna lenni, de olyan formájú, mint egy kapa, viszont csak olyan széles, mint egy kaparó. Nekem éppen kézre áll és könnyű. Na ezzel gyorsan felcsapkodtam a gazokat, gereblyével elhúztam, a nagyját kiszedtem - kész. Már ez is kifárasztotta amúgy is sajgó derekamat, de már egyszerűen nem tudtam nézni, hogy a zacskóban mennek tönkre a virághagymák. Gyorsan eldugdostam őket, egy-kettő már elkezdett hajtani, de attól tartok, nem kell mindet felszednem az ősszel :) Az esélyt azért megadom nekik.
A kálagumók még mindig hasonló sorson vannak. Nagy papírládába szedtem őket az ősszel, azóta is várják, hogy visszakerüljenek a földbe. Már az előszobába kiraktam néhány hete, hátha átesünk rajta, és végre sikerül rávennem a párom a kertészkedésre. Hát a feladat még várat magára. 
Anyósomék igazi parasztcsalád - a szó legjobb értelmében. Mindent megtanultak a szülőktől, amit egy ilyen kis mezővárosban alkalmaztak. Állatokat tartanak, veteményeznek, régebben földeket is műveltek szép számban. Na a gyerekkorban végzet kulimunka meghozta az eredményét. A kedvesem még 6 kis növényt se hajlandó elásni, csak több heti könyörgés után. Ebből már kezd elegem lenni, úgyhogy néhány napon belül azokat is elteszem. Bár az ásás már végképp nem kismamának való feladat!

Nincsenek megjegyzések: